A belső környezet állandóságának, a szervezet élettevékenységének fenntartásához szükséges dinamikus egyensúly (homeosztázis) fenntartása, ami a neuroendokrin és az immunrendszer végzi. Szinte minden szerv és rendszer tevékenységének koordinátorai és szabályozói. Biztosítják a folyamatosan változó külső és belső környezeti feltételekhez való alkalmazkodást. A szervezet megfelelő alkalmazkodása (bioregulációja) az egészség megőrzésének és a fiatalság meghosszabbításának alapja.
Az endokrin rendszer
Az endokrin rendszer a központi idegrendszertől kapja az információs jeleket, és az összes belső szerv működését hormonok segítségével szabályozza, amiket speciális sejtek - endokrin sejtek - választanak ki.
Az endokrin rendszer a mirigyrendszerre (itt az endokrin sejtek egy belső elválasztású mirigyet alkotnak) és diffúz rendszerre, azaz különböző szervekben és szövetekben található endokrin sejtekre oszlik. A nyálkahártya-rendszert a belső elválasztású központi és perifériás mirigyek képviselik. A központi szervek közé tartozik a hipotalamusz, az agyalapi mirigy és a tobozmirigy. A perifériás szervek közé tartoznak a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy, a tymusz, a mellékvesék, a hasnyálmirigy, a herék és a petefészkek.
A perifériás mirigyek működését az agyalapi mirigy hormonjai szabályozzák, amiket viszont a hipotalamusz egy negatív visszacsatolási mechanizmuson keresztül szabályoz. A perifériás mirigyműködés szabályozására a hipotalamusz és az agyalapi mirigy serkentő és gátló faktorokat (liberineket és sztatinokat) termel attól függően, hogy a hormonok koncentrációja a vérben emelkedik vagy csökken. A test külső (szoláris) ritmusokkal való harmonizálása az epifízis feladata, ami szoros kapcsolatban áll a hipotalamussal és az agyalapi miriggyel.
Az epifízis számos hormonszerű anyagot termel. Az epifízisben lévő triptofán aminosav a szerotonin nevű neuroamint termeli. A hormon felelős a pozitív viselkedési és érzelmi reakciók kialakulásáért, és gyakran "örömhormonnak" is nevezik. Az epifízis részt vesz az érrendszeri tónus és a reproduktív funkció szabályozásában. A sötétedés óráiban az epifízis hormonja, a melatonin szerotoninmaradványokból szintetizálódik és saját hormonként kiválasztódik. Termelődése a retinára érkező fény hatására szublimálódik, így a fő mennyiség éjszaka termelődik, pulzáló, többszörösen csúcsosodó módon. A melatonin univerzális sejtmediátor, amely specifikus receptorokon keresztül minden szervre és szövetre hatással van. Meghatározott adagokban és meghatározott frekvenciákon kerül a véráramba, és minden szerv és rendszer szinkronizálódik és beáll.
A melatonin
A melatonin gátolja az oxidatív stresszt is, és erős antioxidáns hatással bír. A melatonin aktiválja a sejtekben a három alapvető szabadgyökfogó enzim szintézisét: a szuperoxid-dizmutáz, a kataláz és a glutation-peroxidáz. Védik a sejteket az oxidációtól és a mutációtól, és onkoprotektív hatásúak. A melatonin az immunrendszerre a mellékvesekéreg-limfusz szalag (a sejtes immunitásért felelős szerv, a T-limfociták termelődésének helye) kiegyensúlyozásával hat. Csökkenti a mellékvesékben termelődő fő stresszhormont (kortizol), serkenti a stressz által gátolt sejtes és humorális immunitást, és gátolja a túlzott gyulladást (autoimmun reakciók és allergiát). A melatonin tehát immunmoduláló hatású. Továbbá bizonyíték van arra, hogy az endogén melatonin telomeráz aktivitással rendelkezik, ami megakadályozza a kromoszómavégek idő előtti megrövidülését és meghosszabbítja a sejtek élettartamát.
Így az idegrendszerből érkező impulzusok révén az endokrin rendszer befolyásolja a szervezet minden fontos életfolyamatát: a fehérje- és DNS-szintézist, a génaktivitást, a sejtképződést és a szaporodást, az alkalmazkodást, sőt a viselkedést is. Az endokrin rendszer megzavarása jelentősen megváltoztathatja a biológiai folyamatok normális lefolyását, ami mélyreható, akár életveszélyes kórképekhez vezethet.
Az immunrendszer elválaszthatatlanul kapcsolódik az endokrin rendszerhez. Az endokrin rendszer működésének megzavarása esetén az immunkompetens sejtek érése és differenciálódása, valamint az immunválasz kialakulása is károsodik.
A melatonin fő funkciói a szervezetben (V. N. Anisimov professzor elmélete szerint) a következők: a szervezet cirkad ritmusának szabályozása, reproduktív funkció, antioxidáns és daganatellenes védelem. A melatonin szabályozó hatással van az endokrin, az ideg- és az immunrendszerre, és hozzájárul a szervezet környezeti hatásokra adott rendszeri válaszának kialakításához.
Az idő előtti öregedés megelőzése, valamint a szervezet összes folyamatának szinkronizálása érdekében a szervezetnek szüksége van a saját endogén melatoninra. Az életkor előrehaladtával és különböző káros tényezők hatására azonban csökken a szekréciója, ami a testrendszerek egyensúlyának felborulásához és idő előtti elhasználódásához vezet. Manapság az emberek könnyen váltogatják az időzónákat, nyaralni vagy üzleti útra mennek, váltott műszakban dolgoznak, és éjszaka is ébren vannak. Mindez befolyásolja a cirkad ritmus szabályozását, és megteremti a deszinkronizáció, következésképpen a gyorsabb öregedés feltételeit. Az ember szervezet melatonin segítségével biztosítja a stresszhez való alkalmazkodását.
Cikkünk második részében a peptidek öregedésgátló hatásáról, valamint a Endoluten és Vladonix készítmények szerepéről lesz szó.
A Propeptide webshopjában és üzletünkben könnyen megvásárolhatja a prémium minőségű peptideket tartalmazó termékeinket! Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy támogassa egészségét és vitalitását!
